Orbán Anita: a világ nem vár Európára
„Néhány év késlekedés évtizedes lemaradást okozhat” – figyelmeztetett a miniszterelnök-helyettes a Portfolio Back to Europe 2026 konferenciájának megnyitóján. Értékelése szerint Európának a nagyhatalmi verseny, a technológiai átalakulás és a geopolitikai bizonytalanság közepette nem újabb diagnózisokra, hanem gyorsabb cselekvésre van szüksége.
A miniszterelnök-helyettes videóüzenetben köszöntötte a konferencia résztvevőit. Kiemelte: a gazdaság, a biztonság és a geopolitika egyre szorosabban összefonódik, hiszen ma már az energiáról, a technológiáról és a mesterséges intelligenciáról Európa jövőbeli cselekvőképessége kell, hogy eszünkbe jusson.
Hozzátette: az Európai Unió erejének egyik alapja a nyitott, szabályokon alapuló gazdaság, ezt azonban csak versenyképes Európa tudja fenntartani, ezért a nagyhatalmi verseny, a világgazdaság átalakulása és a technológiai fejlődés közepette Európa válasza nem lehet az elzárkózás.
Orbán Anita szerint az európai problémák diagnózisa már ismert, hiszen a Draghi- és a Letta-jelentés is rámutatott a magas energiaköltségekre, az egységes piac hiányosságaira, a tőkehiányra, valamint a technológiai és védelmi kapacitások gyengeségeire.
Innentől szerinte nem újabb diagnózisra van szükség, hanem a végrehajtás felgyorsítására, ezért fontos megérteni, hogy például a mesterséges intelligencia fejlődése nem igazodik a jogalkotási ciklusokhoz, a geopolitikai változások pedig nem várják meg a költségvetések újratervezését. A globális versenyben néhány év késlekedés évtizedes lemaradást okozhat – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Orbán Anita szerint nem kérdés, hogy Magyarországnak egy erős, cselekvőképes és versenyképes Európai Unió az érdeke. A nemzeti érdek és az európai együttműködés nem áll szemben egymással, így az országnak nem Európával szemben, hanem Európában és Európával kell érvényesítenie érdekeit.
Ahhoz, hogy ezt elérjük, a közép-európai együttműködést gyakorlati alapokra kell helyezni. A térség országainak külön-külön korlátozott a súlya, együtt viszont Európa egyik meghatározó ipari térségét alkotják. Ehhez az energia- és közlekedési összeköttetések, a védelmi ipari együttműködés, a regionális értékláncok és a gazdasági biztonság erősítésére van szükség.
A magyar gazdaság felzárkózásához ugyanakkor az európai együttműködés önmagában nem elég. Orbán Anita hatékonyabb és felelősebb államot, jól működő piacgazdaságot és versenyképes oktatást tart szükségesnek. A tartós növekedéshez szerinte széles tudásbázisra és a társadalom egészének teljesítményére van szükség, ezért azt is hangsúlyozta, hogy a tudás nem lehet kevesek kiváltsága.
A miniszterelnök-helyettes úgy látja, hogy a siker elengedhetetlen feltétele a nemzetközi bizalom is, ezért fontos, hogy Magyarország teljesítse a vállalásait, és minden szövetségesünknek világos legyen: hosszú távon lehet ránk számítani. Mindezért az európai kapcsolatok rendezése, a jogállamiság helyreállítása és az uniós forrásokhoz való hozzáférés nemcsak belpolitikai vagy költségvetési kérdés, hanem gazdasági érdek és a nemzetközi hitelesség ügye is.
Ehhez a miniszterelnök-helyettes szerint három fő dologra lesz szükség: erőre, mert gazdasági és technológiai erő nélkül nincs geopolitikai cselekvőképesség; sebességre, mert a világ nem vár Európára; és léptékre, mert a globális versenyben sem Magyarország, sem más európai ország nem lehet minden területen önmagában elég nagy.
A magyar gazdaság felgyorsítása minden itt élő érdeke, de Orbán Anita szerint Magyarországot azért is kell sikeresebbé tenni, hogy egy erősebb Európa része legyen, ami a gyakorlatban hosszú távon teszi fenntarthatóvá, hogy a kontinens ne maradjon le versenytársaitól.
