Rekordévet fut a magyar tőzsde, a Mol pedig mindent vitt 2026-ban
Erős előzmények után is kiemelkedő évet futott eddig a Budapesti Értéktőzsde 2026-ban. A BUX az első félévben 26 százalékot emelkedett, augusztusban először zárt 150 ezer pont fölött, szeptemberben pedig új történelmi csúcsok közelében mozgott. A rali mögött eleinte a blue chipek koncentrált ereje állt, áprilistól a kormányváltás és a magyar kockázati prémium csökkenése adott új lendületet, nyár végétől pedig egyre inkább a Mol, az olajár és az osztaléksztori került a piac középpontjába.
Sverla Viktor, a Mol-csoport stratégiai igazgatója szerint a jó teljesítmény alapvetően két trendnek köszönhető: az olajvállalatok értékelése jelentősen emelkedett az évek óta fennálló nyomott szintekről, illetve a magyar tőzsdei rali is hajtotta az árfolyamot. Emellett voltak kifejezetten Mol-specifikus faktorok is, mint a szerbiai NIS lehetséges megvásárlása vagy az Aphrodite gázmezőben történő részesedésszerzés.
A 2026-os év fordulópontja az áprilisi országgyűlési választás volt. A Tisza Párt kétharmados győzelme után a befektetők gyorsan elkezdték kiárazni a korábban magas magyar kockázati prémiumot, a forint erősödött, a hosszú állampapírhozamok közelíteni kezdtek a régiós szintekhez. Az euró árfolyama a választás körüli 375 forintos szintről rövid idő alatt 370 alá, majd 362 forintig esett. A választást követő napokban a BUX és több vezető részvény is csúcsra futott, a Telekom kivételével a nagypapírok történelmi maximumokra kerültek.
Júniusban az OTP–Mol páros húzta felfelé a tőzsdét, a BUX 1,3 százalékos pluszban felülteljesítette Európát. Júliusban a magyar index többször is felfelé lógott ki az európai mezőnyből. Augusztusban a BUX először zárt 150 ezer pont fölött.
Nyár végétől a Mol vált a piac főszereplőjévé: árfolyama a július végi 4 500 forintról szeptember végére közel 500 forintot emelkedett, miközben a befektetők 317,58 forintos osztalékot is zsebre tehettek. A Mol toronymagasan a legjobban teljesítő hazai részvény volt 2026-ban. Sverla Viktor szerint az emelkedés év elején kezdődött, egyik katalizátora a szerbiai NIS lehetséges megvásárlása volt, ami nagyon pozitívan csapódott le a tőkepiacokon. Nyáron jött a ciprusi Aphrodite mezőben történő részesedésszerzés, az évtized eddigi legnagyobb upstream tranzakciója. Negatív események is történtek, például a tavalyi százhalombattai tűzeset és a Barátság kőolajvezeték február és április közötti üzemszünete, ezek azonban végül nem hatottak érdemben negatívan a cégcsoport értékelésére.
Az OTP 2026-ban továbbra is a BUX kulcspapírja maradt, a választási fordulat egyik legnagyobb nyertese. Szeptember végén azonban kiderült, hogy a bank megkezdte oroszországi stratégiájának felülvizsgálatát, és a teljes kivonulás lehetőségét is mérlegeli; a bejelentés után az árfolyam jelentősen esett. A Richter defenzív történetet adott a BÉT-nek, szerepe az indexben inkább stabilizáló volt. A Magyar Telekom a stabil készpénztermelés és az osztaléksztori miatt maradt vonzó, több alkalommal is erős napokat produkált.
A részvénypiaci rali mögött nem robbanásszerű magyar növekedési sztori állt, sokkal inkább az országkockázat átárazódása, a forint erősödése, a hozamok mozgása és a nemzetközi kockázatvállalási kedv határozta meg az irányt. 2026 első felében a kamatvárakozások jelentősen megváltoztak: a piac korábban több kamatvágást árazott, később viszont már az is kérdéssé vált, hogy az amerikai jegybanknak kell-e még emelnie a tartós inflációs nyomás miatt.
A következő hónapok fő kérdése, hogy a rekordmagas árfolyamok mögé érkezik-e elég új fundamentális érv: profitnövekedés, osztalék, hozamcsökkenés, forinterő, javuló makropálya. Ha igen, a BÉT 2026-os éve tartós fordulatként kerülhet be a piac történetébe. Ha nem, akkor az idei rali inkább gyors politikai és kockázati prémium-átárazódásként marad emlékezetes.
