Világhírű közgazdász: sikertörténet Közép-Európa felzárkózása
Európa egyik nagy versenyhátránya a körülményes döntéshozatal – mondta Branko Milanovic szerb-amerikai közgazdász. Az egyenlőtlenségek világhírű kutatója szerint az Európai Unió 27 tagállama az eltérő érdekek miatt képtelen olyan gyorsan lépni, mint a világgazdaság nagyhatalmai.
Milanovic exkluzív videóinterjút adott a Portfolionak, amelyet a keddi Back to Europe konferencián vetítettek le. A közgazdász kiemelte: az Európai Unió folyamatosan valamilyen válságban van, mivel mindig vannak gazdasági és politikai nehézségei. Amikor még csak hat tagja volt az övezetnek, akkor is különbözött az Egyesült Királyság és a többi tagállam érdeke.
A szerb-amerikai közgazdász szerint a jövőben, ha a mostani 27-nél több tagállama lesz az EU-nak, akkor a döntéshozatal még nehezebbé válik, és nehéz lesz közös európai érdeket találni. Milanovic úgy véli, éppen ez a nehézkes döntéshozatal és a különböző nemzeti érdekek okozzák Európa egyik nagy versenyképességi hátrányát. Ráadásul az európai országok egyre inkább nacionalista irányba haladnak, ami mérsékli a jövőbeli uniós reformtörekvések sikerét.
Branko Milanovic elsősorban a globális egyenlőtlenség kutatásával foglalkozik. Szerinte Európa esetében sem csak az országok közti gazdasági és fejlettségbeli különbségeket érdemes vizsgálni, hanem az európai állampolgárok közti egyenlőtlenséget is. Hozzátette: nem csak az országok között van gazdasági konvergencia, hanem ehhez hasonlóan az egyéni jövedelmek között is, ez Európa nagy sikersztorija. Az EU jelenlegi tagállamaiban 1993-ban az egyenlőtlenség még sokkal nagyobb volt, mint az Egyesült Államokban, mostanra viszont sokkal kisebb lett.
A közgazdász szerint az elmúlt évtizedekben nem csak az európai országok közti fejlettségi szakadék szűkült, de a közép-kelet-európai emberek is felzárkóztak jövedelemben a nyugatiakhoz, ami a kontinens komoly sikersztorija.
Branko Milanovic szerint Európa a következő években is fontos globális szereplő marad, de a nehézségek miatt nem tudja majd felvenni a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával.
A mesterséges intelligencia gazdaságra és egyenlőtlenségekre gyakorolt hatásával kapcsolatban Milanovic kiemelte: most mindenki azt találgatja, milyen hatással lesz az AI, de valójában fogalmunk sincs. Szerinte egy dologban értenek egyet a közgazdászok: az AI növeli majd a tőke arányát a jövedelmeken belül, illetve azok jövedelmét, akik tőkével rendelkeznek. A kérdés csak az, mennyire lesz erős ez a tendencia.
Az elmúlt évtizedekben a globalizáció első hulláma összességében csökkentette a globális egyenlőtlenséget, mivel Kína eleinte szegény ország volt, majd fokozatosan zárkózott fel. Ez a folyamat azonban véget érhetett, mivel egyrészt Indiának kellene átvennie Kína szerepét, ahol nem látszik olyan erőteljes növekedés, másrészt a nagy afrikai országoknak évente 5-6%-kal kellene növekedniük, hogy csökkenjen a globális egyenlőtlenség, de Milanovic nem látja ezt az erős ütemet.
