Kármán András: a NER lebontása az alapja a növekedés újraindításának
A magyar gazdaság növekedését az elmúlt másfél évtizedben elsősorban a munka és a tőke termelésbe történő bevonása hajtotta, miközben a hatékonyság a régió legalacsonyabbjai között maradt – jelentette ki Kármán András pénzügyminiszter a Portfolio Budapest Economic Forum konferencián.
A tárcavezető szerint a tartós jólét-növekedés motorja a termelékenység javítása, amely a bérfelzárkózás szempontjából is kulcskérdés. Kiemelte a gazdasági szabályozás szerepét, amely ideális esetben a hatékony és innovatív szereplőkhöz allokálja a tőkét, az elmúlt években azonban ez gyakran nem valósult meg.
Stabilitás és egészséges versenykörnyezet a cél
A kormány az egészséges versenyfeltételek visszaállításával, a beruházási fordulattal és stabil munkaerőpiaci várakozásokkal igyekszik újraindítani a gazdasági növekedést. Kármán András szerint egyenlő versenyfeltételeket és korrupcióval szembeni zéró toleranciát biztosítanak, alapjaiban átalakítják a vállalati támogatások rendszerét, és folyamatosan fejlesztik az ország gazdasági infrastruktúráját.
A pénzügyminiszter elismerte az Orbán-kormányok 2010-es években vitt, foglalkoztatás-orientált gazdaságpolitika sikerét, de elmondta, hogy az évtized végére ez a modell elérte korlátait. Hozzátette: manapság már nem lehet több embert bevonni a munkaerőpiacra, mert a demográfia lecsökkentette a tartalékokat.
Az örökség felszámolása
A tárcavezető szerint 2022 második negyedéve óta a magyar gazdaság összesen 0,7 százalékkal nőtt, miközben Szlovákiában 5,7, Lengyelországban 9,5, Horvátországban pedig 12,5 százalék volt a GDP-bővülés. A külső környezet minden ország számára adott volt, így a magyar gazdaság rossz teljesítménye a korábban sikeres modell kifulladásának a tünete – jelentette ki.
Kármán András hangsúlyozta, hogy a koncessziós szerződések, a gazdasági versenykörnyezet átalakítása és a korábbi túlárazott szerződések újratárgyalása nemcsak társadalmi kérdés, hanem a versenyre épülő piacgazdasági logika és a későbbi termelékenységnövekedés alapjainak visszaállítása. Elismerte, hogy ezen intézkedéseknek rövid távon negatív hatásai vannak, de hosszú távon csak így tud versenyképesebbé válni a magyar gazdaság.
Az átmenet vesztesei egyedül az elmúlt években törvénytelen módon állami megrendelésekhez, hitelekhez jutó vállalatok lesznek, míg az átalakulással a teljes vállalati szektor és végső soron az állampolgárok is nyerni fognak – zárta előadását a pénzügyminiszter.
Növekedési kilátások
A nemzetközi környezet továbbra is bizonytalan, de hosszú idő után először látszanak pozitív jelek a német gazdaságban, ez pedig előbb-utóbb a magyar exportrendelésekben is megmutatkozhat – mondta. Rossz hírek is vannak ugyanakkor: a globális energiaellátási zavarok, a globális kötvényhozamok emelkedése és az erősödő inflációs kockázatok.
Mindezek alapján a magyar gazdaság 2026-ban 1,7–2, 2027-ben pedig 2,4 százalékkal növekedhet. A növekedés hajtóereje továbbra is a fogyasztás marad, az uniós források, a kiszámítható gazdaságpolitika és az alacsonyabb hozamok miatt azonban 2027-ben már a beruházások terén is fordulatot vár. A külkereskedelem kilátásai borúsak, érdemi élénkülés csak később várható.
A GDP termelési oldalát nézve az iparban már látszanak a fordulat jelei, a szolgáltatószektor az erős fogyasztás miatt élénk maradhat, a mezőgazdaság és az építőipar helyzete ugyanakkor nehéz.
Termelékenység és munkaerő
A pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaság termelékenysége képes lehet a régiós medián értéknek megfelelő éves 1,5 százalékkal bővülni, de ennek feltétele, hogy olyan vállalatokhoz áramoljon a tőke, amelyek azt hatékonyan képesek felhasználni. Lengyelországgal párhuzamot vonva jól látszik, hogy a tőke és a munka termelésbe való bevonása alapján a két gazdaságnak hasonló mértékben kellett volna növekednie, a különbségért csak a termelékenység felelős.
A foglalkoztatásról szólva elmondta, hogy még van némi tartalék Magyarországon, de ennek kihasználásához hatékony és gyors képzési, illetve felzárkóztatási programokra van szükség. Hosszú távon a demográfia csökkenteni fogja a munkaerőpiaci tartalékokat, így ha nem csökken érdemben a foglalkoztatás, azt már sikernek tekinthetjük.
A kamatkörnyezet mérséklődésének példájával szemléltette, hogy továbbra is él a befektetői bizalom Magyarország felé, ami az alacsonyabb diszkontrátákon és vállalati finanszírozási költségeken keresztül szintén javíthatja a vállalatok gazdasági feltételeit.
Az európai uniós források hatékony felhasználása már középtávon is lökést adhat a magyar gazdaságnak – emelte ki a beruházások fontosságát hangsúlyozva.
