Elemzők: elért a falig a magyar növekedési modell
A bankok vezető közgazdászai a Portfolio konferenciáján osztották meg a közönséggel, milyen pályán haladhat a magyar gazdaság és mik a legnagyobb kihívások.
Bízhatunk abban, hogy jövőre valamelyest jobb lesz a világgazdasági helyzet, mint idén volt – mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Bank elemzési centrumának vezetője. Úgy látja, hogy Németországban kissé kedvezőbben alakul a gazdaság, és elkezdett hatni az a stimulus, amit egy-másfél évvel ezelőtt indítottak.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint „kiszámíthatóan kiszámíthatatlan” lesz a külső környezet. Az a globális rend, amihez korábban hozzászoktunk, végérvényesen megváltozott – emelte ki a közgazdász, utalva a politikai és geopolitikai bizonytalanságokra, a klímaváltozásra és az AI hatásaira. Úgy véli, az új normalitás az, hogy magasabb hozamkörnyezet alakult ki.
Eppich Győző, az OTP Bank elemzési központjának igazgatója szerint nem meglepő, hogy javul a német gazdaság helyzete. „Nagyon komoly strukturális átalakulás látszik a német gazdaságban” – vélekedett. Hozzátette, a mostani, magas energiaár szerinte nem fog tartósan fennmaradni, ezért „a jövő évre vonatkozóan optimistább vagyok”.
Trippon Mariann szerint 2% felett nőhet a magyar gazdaság 2027-ben, amit a fogyasztás húzhat, de az ipar is kezd magára találni. „A növekedés azonban nem mondható széles bázisúnak.” Kiemelte, hogy az alacsony hozzáadott értékű gyárakban nem fog már több ember dolgozni, a munkaerő-tartalék kimerült. Ezért át kell állni egy új modellre, amely a munkaerő minőségére koncentrál. Az a növekedési modell, amivel eddig mentünk, elért a falig – emelte ki Trippon Mariann.
Árokszállási Zoltán úgy vélte, hogy a kkv-k termelékenységével van a probléma. Szerinte abból nem lesz erős gazdaság, ha a forint esését sírjuk vissza és azt, hogy miért nincs több támogatott hitel. Fáj, ha ezek elmúlnak, de el kell múlniuk – mondta. Egy kicsit magára kell hagyni a gazdaságot – vélekedett.
Mivel az idei évben igen alacsony a bázis, ezért jövőre emelkedhet az infláció. 2027-ben 3% körüli inflációt látunk reálisnak – mondta Árokszállási. Az üzemanyagárak emelkednek, miközben a globális élelmiszerárak is felfelé mozdultak.
Eppich Győző szerint nem szükséges nagyon fejnehéz költségvetési kiigazítás, de a piac szeretné ezt látni. Ha a 2029-es hiány nincs 3% alatt stabilan, akkor nagyon sok befektető fejében borul az euróbevezetési történet. Eppich Győző kiemelte, hogy az a lényeg, hogy mit gondol a piac az euró bevezetéséről. Beérkezett 4000 milliárd forintnyi külföldi tőke, ha bennük ez a kép megfordul, akkor csúnya világ jönne.
Engem kicsit zavar a felfokozott euróhype, és arról beszélgetünk, hogy mekkora kiigazítást kell gyorsan megcsinálni – mondta Trippon Mariann. Szerinte nem gyorsan, hanem felkészülten kell bevezetni az eurót – vélekedett, hozzátéve, hogy sok problémát nem tudunk könnyebben megoldani az euróövezeten belül. Nehéz elérni a 3%-os hiányt úgy, hogy maradjon elég forrás ahhoz, ami a gazdasági növekedés hosszú távú támogatásához szükséges. Ha úgy megyünk bele az eurózónába, hogy már nincs forintunk, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülünk. Nem marad más, mint a „belső leértékelés”, azt pedig „senki nem akarja látni” – vélekedett.
Muszáj lesz együtt élnünk a 360-as euróval, mert különben nem teljesül az inflációs cél – mondta Eppich Győző. A 360-nál tartósan és érdemben gyengébb árfolyammal nem fog működni az inflációcsökkentés.
