Kármán András: a verseny helyreállítása és a beruházási fordulat indíthatja újra a magyar gazdaságot
A magyar gazdaság helyzete és kilátásai állnak a 2026-os Budapest Economic Forum szakmai programjának középpontjában. A konferencia Kármán András pénzügyminiszter előadásával kezdődött, aki bemutatta a kormány új növekedési stratégiájának elveit és friss várakozásait.
A tárcavezető szerint a magyar gazdaság növekedését az elmúlt másfél évtizedben elsősorban a munka és a tőke termelésbe történő bevonása hajtotta, miközben a hatékonyság a régió legalacsonyabbjai között maradt. A tartós jólét-növekedés motorja a termelékenység javítása, amely a bérfelzárkózás szempontjából is kulcskérdés.
Kármán András kiemelte a gazdasági szabályozás szerepét, amely ideális esetben a hatékony és innovatív szereplőkhöz allokálja a tőkét, ez azonban az elmúlt években gyakran nem valósult meg. A kormány ezért az egészséges versenyfeltételek visszaállításával, a beruházási fordulattal és stabil munkaerőpiaci várakozásokkal igyekszik újraindítani a növekedést.
Várakozásai szerint a változások eredményei idén még kisebbek lesznek, a gazdaság 1,7-2 százalékkal bővülhet, 2027-ben viszont már 2,5 százalék környékére gyorsulhat a magyar GDP bővülési üteme.
A konferencián Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója arról beszélt, hogy a gazdaságpolitikai fordulat és az euróbevezetés ígérete nyomán a magyar hozamfelárak mintegy 200 bázisponttal csökkentek, a külföldi befektetők forintalapú állampapír-állománya pedig 6000 milliárdról 11 000 milliárd forintra nőtt.
Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgatója a bankszektort terhelő különadók csökkentését és fokozatos kivezetését szorgalmazta. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy a felkészülés elhalasztásának és a beruházások helyett fogyasztásra költött forrásoknak súlyos ára van a globális energiapiacon.
