Félelem a piacokon: adják a kötvényeket, ütik az eurót
A dollárerő dominálja a devizapiacokat az elmúlt hetekben. Az erősebb amerikai növekedés, a magas energiaárak és a francia költségvetési problémák egyaránt a dollár malmára hajtották a vizet. A szerda reggeli kereskedésben emelkedő olajár és erősödő dollár közepette gyengül a forint árfolyama.
A forint nem jut levegőhöz: az euróval szemben 0,4 százalékos, a dollárral szemben pedig 1 százalékot meghaladó gyengülést mutat. Az euróval szembeni árfolyam 366,3 felett jár, a dollárral szemben pedig 326 felett. Később a dollárral szemben már majdnem 328-at ért el az árfolyam, míg az euróval szemben a 367-es szintet ostromolta.
A francia problémák nyomják az európai piacokat. Az EUR/USD árfolyama 1,12 alá süllyedt, miután a befektetők látszólag továbbra is aggódnak a francia helyzet miatt. A francia államkötvényhozamok emelkednek, és fennáll a veszélye, hogy újra az 5 százalék felé veszik az irányt, ami 18 éves csúcsot jelentene. Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának tagja, Emmanuel Moulin szerint a francia kötvénypiac helyzete komoly és összetett, de az EKB beavatkozásának feltételei jelenleg nem állnak fenn.
A nap folyamán a piacok európai konjunktúraadatokra, valamint a legutóbbi amerikai kamatdöntő ülés jegyzőkönyvére figyelnek. A német ipari termelés augusztusban tavaly március óta nem látott ütemben, 2 százalékkal ugrott meg, ami felülmúlta az elemzői várakozásokat, és a közberuházások által hajtott gazdasági fellendülést erősíti meg.
Budapesten eközben zajlik a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciája, ahol a magyar gazdasági élet kulcsszereplői tartanak előadásokat. Kármán András pénzügyminiszter előadásában kiemelte, hogy a magyar gazdaság növekedését az elmúlt másfél évtizedben elsősorban a munka és a tőke termelésbe történő bevonása hajtotta, miközben a hatékonyság a régió legalacsonyabbjai között maradt. Várakozásai szerint a gazdaság idén 1,7-2 százalékkal bővülhet, 2027-ben pedig 2,5 százalék környékére gyorsulhat a növekedési ütem.
Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója arról beszélt, hogy a gazdaságpolitikai fordulat és az euróbevezetés ígérete nyomán a magyar hozamfelárak mintegy 200 bázisponttal csökkentek, a külföldi befektetők forintalapú állampapír-állománya pedig 6000 milliárdról 11 000 milliárd forintra nőtt. Az euróbevezetés a költségvetés kamatterhét is lefelezhetné.
Kristina Kostial, a Nemzetközi Valutaalap Európai Főosztályának igazgatóhelyettese szerint Közép- és Kelet-Európa elmúlt két évtizede valódi sikertörténet volt, a korábbi növekedési modell lendülete azonban kifulladóban van. A következő felzárkózási szakaszhoz makrogazdasági stabilitásra, gyorsabb termelékenységnövekedésre és mélyebb európai integrációra van szükség. Magyarország esetében kiszámíthatóbb üzleti környezetet és az állam gazdasági szerepének csökkentését is szükségesnek nevezte.
