Az elszálló kötvényhozamok és energiaárak súlya alatt recseg-ropog a forint
Szerdán délutánra 365,7-ig gyengült a forint az euróval szemben, a dollár pedig 326 forintra erősödött. A magyar deviza ezzel a kedd reggeli 362,4-es szint óta szinte megállás nélkül veszít értékéből.
A dollárral szembeni gyengülés különösen beszédes, hiszen a dollárindex a szerdai nyitás óta lényegében változatlan. A nyomást egyszerre fűti a romló nemzetközi hangulat – a francia tízéves hozam 24 éves csúcsra, 5 százalékra ugrott, emelkednek az amerikai hozamok, és újra drágul az olaj és a gáz –, valamint a költségvetés bejelentése utáni piaci átpozicionálás.
Közben Kármán András pénzügyminiszter a Reutersnek adott interjúban akár 2032-es euróbevezetésről beszélt, az ERM-2-be lépéssel kapcsolatban azonban óvatosan fogalmazott. A piaci szereplők egy része akár úgy is értelmezhette a nyilatkozatot, hogy a magyar euró bevezetése, vagyis az ERM-2 árfolyamrendszerbe való mielőbbi belépés nem annyira sietős. Ez kulcskérdés a magyar kötvények vásárlóinak: vajon a most kibocsátott kötvények lejáratai már az eurózónában válnak esedékessé?
A 366-os szintet éppen csak nem érintette a forint az euróval szemben, azóta egy kis korrekciós erősödés látszik a kurzusban. A gyengülés háttérében a korábban említett piaci pozíciók változása, a tegnapi nap után újra emelkedő gáz- és olajárak, valamint a megugró francia és amerikai kötvényhozamok állnak.
Szerdán 24 éves csúcsra, 5 százalékra emelkedett a francia tízéves államkötvény hozama, ami a befektetők egyre növekvő aggodalmát tükrözi az ország pénzügyi stabilitásával kapcsolatban. A délelőtti kereskedésben a forint egészen a 365,3-as szintig gyengült az euróval szemben, aminek hátterében nem látszott különösebb hírhatás – könnyen lehet, hogy egyszerű devizapiaci átpozicionálásról van szó a 2027-es költségvetés bejelentése után.
A szerdai kereskedést enyhe gyengüléssel kezdte a forint: az euró 364,5, a dollár 324,8 forintnál járt, ami a tegnap esti 364,1-es szinthez képest 0,4 forintos drágulást jelentett.
Kedden kettős hatás mozgatta a forintot: egy kedvező hazai és egy kedvezőtlen nemzetközi. A piac jól fogadta a hétfőn bemutatott 2027-es költségvetési tervet, kedd reggel pedig Magyar Péter miniszterelnök rádióinterjúban vázolta fel a hiánycsökkentési pályát, amely összhangban van azokkal a tervekkel, amelyek alapján Magyarország 2030-ra teljesítheti az euróbevezetés feltételeit. Az euró jegyzése erre 362,4 forintig süllyedt.
A lendület azonban délelőttre elfogyott. Az energiaárak megugrottak, a Brent világpiaci ára 113 dollárig emelkedett, a holland TTF gáz a 90 eurót közelítette, ami energiaimportőrként Magyarországnak közvetlen terhet jelent. Közben az MNB Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően 5,5 százalékon hagyta az alapkamatot. A nyári három hónapos mini kamatcsökkentési ciklus után a jegybank szeptemberben megállt, és az októberi ülésen sem változtatott. Varga Mihály szerint a pozitív hazai folyamatok mellett is indokolt az óvatosság; az, hogy belefér-e még egy kamatcsökkentés az év vége előtt, a következő hetek hazai és nemzetközi fejleményein múlhat. Az állampapírpiacon a 3 hónapos referenciahozam 2 bázisponttal csökkent, a 20 éves viszont 13 bázisponttal emelkedett.
Nemzetközi fronton Franciaország maradt a devizapiaci figyelem középpontjában. Az euró kissé erősödött, miután a hatóságok több városban kijárási tilalmat vezettek be és csillapodtak a zavargások, a francia államháztartás hosszú távú helyzete miatti aggodalmak azonban szeptember óta nyomás alatt tartják a közös valutát, amely a múlt héten tavaly május óta nem látott mélypontra, 1,1113 dollárig süllyedt. Németországból sem jött jó hír: a termelői árak szeptemberben három és fél éves csúcsra ugrottak, elsősorban az energiaárak miatt, a ZEW befektetői hangulatindexe pedig a vártnál nagyobb mértékben esett, véget vetve az öt hónapja tartó javulásnak.
