Lakhatási válság és tiltakozások: Európa nagyvárosaiban az Airbnb is célkeresztbe került
Európa több nagyvárosában utcai tiltakozások és helyenként zavargások alakultak ki a lakhatási válság miatt. Spanyolországban és Portugáliában a megfizethető albérletek eltűnése már nemcsak szociális, hanem politikai kérdéssé is vált, és a vitában kiemelt szerepet kap a rövid távú lakáskiadás, valamint a túlturizmus.
A tiltakozások hátterében nem egyetlen ok áll. Franciaországban és Olaszországban inkább a megélhetési költségek, az oktatás és a közszolgáltatások állapota, Belgiumban a megszorítások, Albániában pedig korrupciós és kormányellenes ügyek váltottak ki megmozdulásokat. Spanyolországban és Portugáliában ugyanakkor a lakhatási válság okozta a legerősebb mozgósítást, és itt kapcsolódik össze a turizmus kérdésével a rövid távú lakáskiadás, a túlturizmus és az ingatlanbefektetések szerepe.
A helyiek számára a probléma konkrét mindennapi tapasztalat: egyre drágább az albérlet, egyre több lakás kerül ki a hosszú távú bérleti piacról, a belvárosi szolgáltatások a turistákhoz igazodnak, miközben a helyi bérek nem tartanak lépést az árakkal.
Barcelonában csaptak össze a leglátványosabban a felek
Október 5-én Barcelonában a lakhatási válság miatt tartott demonstráció után összecsapások alakultak ki a városközpontban. A rendőrségi mérleg szerint 13 embert vettek őrizetbe, 30 katalán rendőr könnyebben megsérült, a zavargók 28 barikádot emeltek és 22 tüzet okoztak. A demonstráció eredetileg a lakbérek, a kilakoltatások és az ingatlanspekuláció ellen szerveződött, de Barcelona esetében ezek a témák szorosan összekapcsolódnak a tömegturizmus és a rövid távú lakáskiadás kérdésével.
A városban évek óta nyílt politikai konfliktus zajlik arról, mennyi turizmust bír el a lakáspiac és a helyi társadalom. A városvezetés korábban bejelentette: 2028 novemberére kivezetné a turistalakásokat, vagyis nem újítaná meg a jelenleg működő, több mint tízezer turisztikai célú lakáskiadási engedélyt. Az önkormányzat indoklása szerint a cél az, hogy a lakások minél nagyobb része ismét lakhatási, ne turisztikai célokat szolgáljon.
A lakhatási válság hátterében a kevés megfizethető bérlakás, a befektetői ingatlanvásárlás, a városi népességnövekedés, az infláció és a bérekhez képest gyorsan emelkedő lakásárak is állnak. A turizmus azért vált a konfliktus egyik fő jelképévé, mert a rövid távú lakáskiadás közvetlenül érinti a hosszú távú bérleti kínálatot. Egy barcelonai lakhatási jelentés is kiemelte, hogy a tömegturizmus, a rövid távú kiadás és a nagy befektetési alapok egyaránt felfelé nyomták az árakat.
Madridban egy kilakoltatás indította el a tiltakozási hullámot
A spanyol lakhatási tiltakozások másik fontos központja Madrid lett. A Puerta del Sol téren tartós tiltakozótábor alakult ki, miután egy 87 éves nő, María del Carmen Abascal, közismert nevén Maricarmen kilakoltatása országos felháborodást váltott ki. Az ügy azért vált szimbólummá, mert a lakhatási válság egyik legérzékenyebb elemét mutatta meg: a kiszolgáltatott bérlők helyzetét egy olyan piacon, ahol a lakás egyre kevésbé otthonként, egyre inkább befektetési eszközként működik.
Madridban a turizmus szerepe kevésbé közvetlen, mint Barcelonában, de a nagyvárosi ingatlanpiaci nyomás itt is része a problémának. A tiltakozók fő követelései a bérlővédelem, a kilakoltatások korlátozása, a lakbérek fékezése és a megfizethető lakhatás bővítése körül forognak. A Puerta del Solon kialakult tábor a spanyol lakhatási mozgalom országos fókuszpontjává vált, és mintát adott más városok tiltakozásainak is.
Miért került célkeresztbe az Airbnb?
A rövid távú lakáskiadás azért vált a lakhatási tiltakozások egyik fő célpontjává, mert a turistavárosokban közvetlen versenyt teremt a helyi lakhatással. Egy belvárosi lakás tulajdonosa sok esetben magasabb bevételt érhet el rövid távú turistakiadással, mint hosszú távú bérbeadással. Ha ez tömegesen történik, az csökkentheti a helyiek számára elérhető bérlakások számát, és felfelé nyomhatja az árakat.
Barcelona szabályozása éppen erre a problémára reagál. A város 2028-ra a jelenlegi turisztikai lakásengedélyek megszüntetését tervezi, ami az egyik legszigorúbb európai válasz lenne a rövid távú lakáskiadás lakáspiaci hatásaira. Az önkormányzat szerint ez több mint tízezer lakást terelhet vissza a lakhatási piacra, bár önmagában ez sem oldja meg a teljes lakhatási válságot. Ehhez új lakásokra, szociális bérlakás-építésre, bérlővédelmi szabályokra és erősebb piaci ellenőrzésre is szükség lenne.
Az európai tiltakozásokat nem lehet egyetlen okkal magyarázni, és nem állítható, hogy kizárólag a turizmus miatt törnek ki zavargások. Pontosabb, hogy több országban a megélhetési válság váltott ki utcai tiltakozásokat, a dél-európai turistavárosokban pedig a lakhatási válság egyik leglátványosabb tényezője a rövid távú lakáskiadás és a túlturizmus lett.
