Donald Trump és pártja történelmi vereséget szenvedett az amerikai félidős választásokon
A demokraták évtizedek óta nem látott mértékű győzelmet arattak az amerikai félidős választásokon: a képviselőházban példátlan többségre tettek szert, és a szenátus irányítását is átveszik a republikánusoktól. A vereség súlyát jelzi, hogy olyan államokban is demokrata jelöltek diadalmaskodtak, amelyeket korábban stabil republikánus fellegvárnak tartottak.
Texas három évtized után először küldhet demokrata szenátort Washingtonba: James Talarico állami képviselő a republikánus Ken Paxtont győzte le, míg Kansas 1932 óta nem választott demokrata szenátort, most mégis Adam Hamilton metodista lelkész képviselheti az államot a felsőházban. A demokraták Dél-Karolinában és Iowában is szenátusi helyet szereztek, Ohióban pedig a korábbi szenátor, Sherrod Brown tért vissza a felsőházba.
Nem igazolódtak a közvélemény-kutatások
A választás előtti felmérések a vártnál szorosabb eredményt jeleztek, a demokraták győzelmének mértékét azonban alábecsülték. A New York Times előrejelzése szerint országosan mintegy 13 százalékpontos szavazatfölényt érhettek el a demokraták, miközben a kutatások csupán 8,8 pontos republikánus hátrányt mutattak. Ilyen arányú különbségre félidős választáson 1976, a Watergate-botrány utáni időszak óta nem volt példa.
A Demokrata Párt a képviselőházban várhatóan 256 mandátumot szerez a republikánusok 179-jével szemben, ami elsöprő többséget biztosítana a leendő házelnöknek, Hakeem Jeffriesnek, aki ezzel az Egyesült Államok első fekete házelnöke lehet. A szenátusban a demokraták 55, a republikánusok 45 helyre számíthatnak, és Mississippi rendkívül szoros eredménye esetén akár 56 mandátumig is eljuthatnak.
A gazdaság és a megélhetési költségek döntöttek
A több mint 79 ezer regisztrált választó megkérdezésével készült exit poll szerint a szavazókat leginkább a magas élelmiszer- és üzemanyagárak foglalkoztatták: tízből kilencen nyilatkoztak úgy, hogy a megélhetési költségek döntő szerepet játszottak a döntésükben. A legfontosabb kérdésnek 39 százalék a gazdaságot, 32 százalék a demokrácia helyzetét, 14 százalék pedig a bevándorlást jelölte meg.
A választók háromnegyede gyengének vagy kifejezetten rossznak ítélte a gazdasági helyzetet, közel kétharmaduk pedig az elnök politikáját okolta a drágulásért, és ugyanilyen arányban vélték úgy, hogy a kormányzat vámpolitikája ártott a gazdaságnak. A megkérdezettek több mint 60 százaléka szerint az Egyesült Államok rossz döntést hozott az iráni katonai beavatkozással.
Trump népszerűsége a választás idejére jelentősen megcsappant: az amerikaiak 62 százaléka elégedetlen a tevékenységével, több mint 40 százalékuk kifejezetten azért szavazott, hogy szembenállást tanúsítson vele, és mintegy 60 százalékuk gondolta úgy, hogy az elnök a saját érdekeit az ország érdekei elé helyezi.
Trump a választás után
Az elnök a vereséget azzal próbálta hárítani, hogy nem szerepelt a neve a szavazólapon, és állítása szerint elsöprő győzelmet aratott volna, ha rajta lett volna. Greg Abbott texasi kormányzó vereségét azzal magyarázta, hogy az eltávolodott korábbi politikai irányvonalától. A New York Timesnak adott interjújában ugyanakkor késznek mutatkozott a választási eredmények elfogadására és a demokratákkal való együttműködésre, noha korábban azt ígérte, hogy vétóival akadályozni fogja a demokraták törvényhozási munkáját.
A választás eredménye egyértelmű elutasítását tükrözi Trump eddigi elnökségének. A Fehér Háznak és a Republikánus Pártnak újra kell kalibrálnia a platformját és a stratégiáját, ha szerepet akar vállalni a 2028-as elnökválasztáson. A demokraták szavazótábora jelentősen kiszélesedett: a diplomás értelmiség és a kertvárosi középosztály mellett tömegesen csatlakoztak hozzájuk fiatalok, pártfüggetlenek, valamint munkás- és alsóosztálybeli szavazók is. Ezek a választók azonban túlnyomórészt nem a demokraták mellett, hanem Trump ellen szavaztak.
