Súlyos veszélyben a magyar tejágazat: százmilliókat buknak a hazai gazdaságok
A hazai tejtermelők az elmúlt időszak egyik legnehezebb évét zárják. Az önköltség alatti felvásárlási árak és az aszály okozta takarmányhiány miatt a gazdaságok a túlélésért küzdenek, a felhalmozódó milliárdos veszteségek pedig a jövőbeli fejlesztéseket is ellehetetlenítik. Bár a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása hosszú távon kiutat jelenthetne, az ágazat kilátásai a jövő évre nézve is meglehetősen borúsak.
A nehézségek már tavaly év végén megmutatkoztak, idén januártól pedig a felvásárlási árak mélyen az önköltség alá zuhantak – mondta el Bodó Ágoston, a 2025-ös Év Állattenyésztője díj nyertese, a Prograg Agrárcentrum Kft. és a Martontej Kft. ügyvezetője. A mélyponton mindössze 67 forintot fizettek a nyerstej literjéért. Bár ez az összeg a legutóbbi elszámoláskor már 138 forintra emelkedett, a korábban felhalmozódott veszteségeket nem fedezi.
A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy Bodóék gazdaságában az üzemi szintű veszteség meghaladta a 800 millió forintot, a napi működés fenntartásához pedig eddig több mint egymilliárd forintot kellett a cégbe visszaforgatniuk. A piaci nehézségeket a rendkívüli aszály is tetézte, amely miatt a kukoricatermésük szinte teljesen megsemmisült. A kieső takarmány pótlására 2500 tonna nedves kukoricát kellett a piacról beszerezniük 406 millió forintért, ami hatalmas többletkiadást jelentett a vállalkozásnak.
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács közelmúltbeli konferenciáján elhangzottak alapján érdemi piaci fordulatra és átfogó állami segítségre egyelőre nem lehet számítani. A kilátástalanság ráadásul nemcsak a sérülékenyebb, kisebb gazdaságokat fenyegeti, hanem a nagyobb tehenészeteket is komoly likviditási problémákkal sújtja. A hazai termelés esetleges visszaesése egyben azt is jelentené, hogy a magyar piacon keletkező űrt import tej- és hústermékek töltenék be.
A napi túlélésért folytatott küzdelem a hosszú távú versenyképességet is rombolja, mivel a fejlesztési tervek áldozatul esnek a válságnak. A Martontej Kft. és a Prograg Agrárcentrum Kft. például egy nyolcmilliárd forintos, robotizációt célzó beruházásra készült, amelyre még tavaly nyertek pályázati támogatást. A korszerűsítéshez éveken át gyűjtött önerőt azonban most a napi működés finanszírozására kell fordítaniuk. A technológiai előrelépés elmaradása miatt a hazai gazdaságok komoly versenyhátrányba kerülhetnek az európai piacon.
Egy lehetséges kitörési pontot a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása jelenthet, amivel mérsékelhető a nyerstejpiaci kiszolgáltatottság. Bodóék a saját feldolgozóüzemükben a napi 50-54 ezer liter megtermelt tejből mintegy 4000 litert dolgoznak fel. Bár ez az üzletág kedvezőbb pénzügyi helyzetben van, a teljes termelési volumenhez képest túl kicsi ahhoz, hogy önmagában ellensúlyozza a vállalat veszteségeit. Ahhoz, hogy a magyar tejből készült, magas minőségű termékek a belföldi és az exportpiacokon is megállják a helyüket, a teljes hazai feldolgozóipar átfogó modernizációjára lenne szükség.
