Csökkent az OTP Öngondoskodási Index, de a megtakarítási aktivitás nem esett vissza
2026-ban 51 pontra mérséklődött az OTP Öngondoskodási Index értéke az egy évvel korábbi 53 pontról. A reprezentatív kutatás 1500, bankszámlával rendelkező, 18 és 70 év közötti ember megkérdezésével készült 2026 augusztusában és szeptemberében. Az index három alindexből áll: az attitűd-, az aktivitási és a kommunikációs mutatóból. Az attitűdindex 59-ről 57 pontra, a kommunikációs alindex 38-ról 33 pontra esett vissza, az aktivitási alindex viszont 60-ról 61 pontra emelkedett. A csökkenést elsősorban a kommunikációs alindex visszaesése okozta, a lakosság tényleges öngondoskodási aktivitása stabil maradt.
A válaszadók 56 százaléka sem a médiában, sem közvetlen környezetében nem találkozott az öngondoskodás témájával. Az értékelés szerint az elmúlt időszak erős társadalmi és médiazaja mellett a hosszabb távú pénzügyi tervezés kevesebb figyelmet kaphatott.
A fiatalok attitűdje stabil, a jövő miatti szorongás mérséklődött
Az attitűdindex több korcsoportban gyengült, a 18–29 éveseknél azonban stabil maradt. A jövő miatt szorongók aránya a teljes mintában 42 százalékról 39 százalékra csökkent, a fiataloknál 38 százalékról 31 százalékra esett vissza. A 60–70 évesek körében továbbra is átlag feletti az aggódók aránya. Valamelyest nőtt a hosszabb távon tervezők aránya: az 5–10 éves céljaikat látók aránya 12 százalékról 15 százalékra emelkedett, a többség azonban továbbra is rövidebb időtávban gondolkodik.
A megtakarítások inkább rövid távúak
A bankhasználók 75 százalékának van valamilyen félretett pénze, ami enyhe növekedés a tavalyi 74 százalékhoz képest. A javulás elsősorban a könnyebben hozzáférhető, rövidebb távú tartalékoknál látható: készpénzben vagy pénzügyi termékben a válaszadók 69 százaléka tart megtakarítást, szemben az előző évi 66 százalékkal. Kifejezetten nyugdíjas évekre a válaszadók mintegy harmada, 33 százaléka tesz félre, ez az arány lényegében stabil maradt. Az egyáltalán nem takarékoskodók aránya 34 százalékról 32 százalékra csökkent, az alkalmanként félretevőké 30-ról 34 százalékra nőtt, a rendszeresen, előre tervezetten takarékoskodóké pedig 34-ről 31 százalékra esett vissza.
Erős maradt a nyugdíj miatti aggodalom
A válaszadók 66 százaléka gondolja úgy, hogy nem lesz állami nyugdíj, vagy az nem lesz elegendő a megélhetéshez. Mindössze 7 százalék várja azt, hogy az állami nyugdíjból kényelmesen meg tud majd élni, 27 százalék szerint beosztással elegendő lehet. A nyugdíj melletti munkavégzést a legtöbben továbbra is kiegészítő jövedelemforrásként említik, aránya azonban 54-ről 50 százalékra csökkent, miközben 35-ről 38 százalékra nőtt azok aránya, akik megtakarításokra, biztosításokra vagy pénztári termékekre támaszkodnának.
Az OTP Nyugdíjpénztárba idén 26 ezer fő lépett be újonnan, a taglétszám ezzel 314 ezer főre emelkedett, az összesített kezelt vagyon eléri a 619 milliárd forintot. Az új belépők átlagéletkora jelenleg 38 év, korábban 45 év körül alakult. Az OTP Egészségpénztár taglétszáma 480 ezer fő, az online belépők aránya mindkét pénztárnál 20 százalék körüli.
Az egészségcélú öngondoskodás is erősödött
2024 és 2026 között 32 százalékról 35 százalékra nőtt azok aránya, akik rendszeresen járnak szűrővizsgálatokra. A javulás főként az idősebb korosztályokban látszik, a 18–29 éveseknél csökkenés jelent meg.
A család a legfőbb pénzügyi ismeretforrás
A pénzügyi ismeretek leggyakoribb forrása továbbra is a család és a baráti kör, ezt a válaszadók 35 százaléka említette, banki tájékoztatásból 27 százalék, tanulmányai során 24 százalék szerzett pénzügyi ismereteket. Minden negyedik válaszadó úgy érzi, nincsenek különösebb pénzügyi ismeretei. A válaszadók 66 százaléka szerint a digitális banki megoldások megkönnyítik a pénzügyek tudatos kezelését, az Y és Z generációban ez az arány meghaladja a 75 százalékot.
Az OTP szakértői a Wekerle Lakástakarék 2027-es érkezésével kapcsolatban azt nyilatkozták, hogy támogatják a program sikeres megvalósítását, és mielőbb piacra lépnek saját termékükkel.
