Átírják a társasházi törvényt az energetikai felújítások előtt
A kormány az építőipar kiszámíthatóbb pályára állítását tűzte ki célul a piaci hullámzások helyett – jelentette be Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára, országos főépítész a Future of Construction 2026 konferencián. A stratégia három fő eleme a kisebb léptékű regionális fejlesztések előtérbe helyezése, a kis- és középvállalkozások szélesebb körű bevonása, valamint egy nyilvánosan elérhető állami beruházási adatbázis létrehozása.
Iskolák, uszodák, egészségügyi létesítmények kapnak prioritást
A nagyberuházások mellett kiemelt szerepet kapnak a kisebb léptékű, regionális szakági fejlesztések – iskolák, uszodabővítések és egészségügyi létesítmények –, amelyek folyamatos megrendelést biztosítanak a tőkeerősödésre törekvő kkv-k számára. A kiszámíthatóságot egy készülő, régiókra és településekre lebontott adatalapú beruházási jegyzék is szolgálja, amely a tervezett állami projektek típusát, volumenét, időzítését és erőforrás-igényét mutatja be.
Tíz év alatt 155 százalékkal drágultak a lakóépületek
Az államtitkár szerint a lakásépítési szektor elmúlt évtizedben alkalmazott gazdasági modellje a jelenlegi formájában nem fenntartható: a lakóépületek kivitelezési költségei mintegy tíz év alatt 155 százalékkal emelkedtek Magyarországon, ami a második legnagyobb drágulás a régióban. Mivel az alapanyag- és bérköltségek érdemi csökkentésére nincs reális lehetőség, a növekedés kulcsa a projektek és a munkavégzés hatékonyságának növelése – hangsúlyozta. Eszközként a digitalizációt, a moduláris építészetet és az előregyártást, a standardizációt, valamint a kkv-k közötti konzorciumi együttműködéseket és közös infrastruktúra-használatot nevezte meg.
Csaknem 8300 tervezett lakásról érkezett visszajelzés
A minisztérium országosan bekérte a településektől a lakhatásra vonatkozó fejlesztési igényeket, és a járásszékhelyek, a fővárosi kerületek és a Fővárosi Önkormányzat válaszai alapján összesítette a tervezett lakások számát. A legtöbb lakást Miskolcon (1432), Pécsen (1105) és Tatabányán (904) jelölték meg, Budapesten 572, Kalocsán 550, Székesfehérváron 500, Hajdúnánáson 303, Kecskeméten 244, Várpalotán 192, Békéscsabán 186 tervezett lakással számolnak. Összesen 55 városban, 181 projektben 8291 tervezett lakásról kapott visszajelzést a tárca.
Több mint ezer piaci javaslatot dolgoznak fel a jogszabályokhoz
Az állami beruházási törvény és a közbeszerzési törvény jelenleg zajló felülvizsgálata során több mint ezer, a piacról érkező javaslatot dolgoznak fel. A cél egy átláthatóbb, rugalmasabb rendszer, amelyben az állam nem kizárólagos megvalósítóként, hanem a minőség garantőreként lép fel, egyes folyamatokat megnyitva a magánszektor előtt. A piaci és lakossági szegmenst érintő szabályozás is jelentősen változik: a kereskedelmi beruházásokra vonatkozó plázastop-szabályozás átalakításával a kormány a szuburbanizációval ellentétes, belváros-központú fejlesztéseket ösztönzi, előnyben részesítve a korábban épült kiskereskedelmi létesítmények megújítását.
Piaci alapú bérlakások felé vált a lakáspolitika
A lakásszektorban az állami fókusz a szociális bérlakások helyett a megfizethető, piaci alapú bérlakásépítésre és az intézményi bérlakáspiac megteremtésére helyeződik át. A készülő Wekerle program a teljes lakásingatlan-piacot lefedő stratégiát kínál a fejlesztők és az üzemeltetők számára, kiegészítéseként pedig a Wekerle+ a családi házak mellett a társasházak komplex energetikai mélyfelújítására is kiterjed. Utóbbi hatékony megvalósítása érdekében módosítják a társasházi törvényt, megszüntetve azokat a döntéshozatali akadályokat, amelyek eddig gátolták a társasházi korszerűsítéseket.
Ősszel jön a Nemzeti Épületfelújítási Terv
Az év végéig elkészülő Nemzeti Épületfelújítási Terv a lakó- és középület-állomány hosszú távú, moduláris energetikai korszerűsítését alapozza meg, amely a tervek szerint állami támogatás nélkül, tisztán piaci alapon is működőképes modellre épül. Az állam emellett felmérést végzett a piaci szereplők és az önkormányzatok körében: a felhívásra több mint 500 projektjavaslat érkezett lakás-, szolgálati lakás- és kollégiumfejlesztési igényekről. A benyújtott, előkészített tervek egy része már a jövő évben pilot projektként elindulhat az építőipari megrendelések állományának növelése érdekében.
