Külföldi munkavállalás: országonként óriási különbségek az álláskeresés hosszában
Nem mindenhol ugyanolyan gyorsan találnak munkát az álláskeresők: egy friss, 42 országot vizsgáló nemzetközi rangsor szerint Dél-Afrikában, Szlovákiában, Görögországban és Olaszországban a munkanélküliek mediánja már több mint egy éve keres állást. Magyarországon sem túl kedvező a helyzet, a hazai álláskeresők ugyanis mediánosan 5,9 hónapot töltenek munkakereséssel.
Az összeállítás 42 ország adatait hasonlította össze az OECD 2025-ös munkanélküliségi időtartamra vonatkozó statisztikái alapján. Fontos, hogy a számok a folyamatos munka nélkül töltött időtartamot mutatják, nem pedig a munkakereséshez szükséges teljes időtartamot. A 42 ország adatainak mediánja körülbelül 4,7 hónap.
A legrosszabb és a legjobb helyzet
A legrosszabb helyzet Dél-Afrikában, Szlovákiában, Görögországban és Olaszországban van, ugyanis ezekben az országokban átlagosan több mint 12 hónap alatt találtak munkát az emberek. Ezeket az országokat Bulgária követi 9,3 hónappal, majd Horvátország következik 8 hónappal. Litvániában 7,9, Romániában 7,8, Portugáliában pedig 7,6 hónap az átlagos álláskeresési idő. Lettországban 6,9, Svájcban 6,7, Csehországban 6,5, Luxemburgban pedig 6 hónap ez az érték.
Magyarország a vizsgált országok között a hosszabb álláskeresési idejűek közé tartozik: hazánkban 5,9 hónap az átlag. A különbségek különösen jól látszanak, ha a lista másik végét is megnézzük. Mexikóban mindössze 1,2 hónap az átlagos álláskeresési idő, az Egyesült Államokban 2,2, Kanadában pedig 2,4 hónap, vagyis az adatok alapján Dél-Afrikában, Szlovákiában, Görögországban és Olaszországban tízszer több időbe telik munkát találni, mint Mexikóban.
Mi állhat a hosszú keresési idő hátterében?
A hosszabb keresési idő mögött több tényező is állhat: a strukturális munkanélküliség, a munkavállalók képzettsége és a munkaerőpiaci kereslet közötti eltérés, a vállalatok kiválasztási gyakorlata, valamint a munkaerőpiaci mobilitás különbségei. Az országos munkanélküliségi ráta önmagában nem feltétlenül mutatja meg, milyen nehéz helyzetben vannak azok, akik már elveszítették a munkájukat. Előfordulhat ugyanis, hogy egy országban viszonylag alacsony a munkanélküliség, a munkanélküliek mégis nehezen találnak új lehetőséget, a pályakezdő fiatalok pedig további akadályokkal szembesülhetnek.
Az elhúzódó álláskeresés nemcsak anyagi, hanem mentális terhet is jelenthet. Az ismétlődő elutasítások, a válasz nélkül maradó jelentkezések és a pénzügyi bizonytalanság szorongást, depressziót és az önbizalom csökkenését is okozhatják. A hosszan tartó munkanélküliség az emberek kontrollérzetét és önbecsülését is alááshatja, különösen akkor, ha az automatizált kiválasztási folyamatok során még visszajelzést sem kapnak a jelentkezők.
Magyarországon is nő a munkanélküliek száma
A legfrissebb adatok szerint Magyarországon szeptemberben a munkanélküliek száma 224 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 4,6% volt. A július és szeptemberi közötti időszakban a férfiaknál a munkanélküliek száma 116 ezer fő volt, a nőknél pedig 114 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig a férfiaknál 4,5%-os, a nőknél 4,9%-os. Az adatok szerint a munkanélküliek több mint 43%-a 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást, ami 2,5 százalékponttal elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől, míg a több mint egy éve munkát keresőké 3,3 százalékponttal, 32,5%-ra növekedett. A nyilvántartott álláskeresők létszáma is nőtt, szeptember végén az egy évvel korábbihoz képest 1,1%-kal, 223 ezer főre emelkedett.
