Átfogó vízgazdálkodási és klímavédelmi források a 2027-es költségvetésben
A 2027-es költségvetési tervezetben kiemelt szerepet kap a vízmegtartás, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és az energiahatélyság – derül ki a tervezet számaiból. A vízgazdálkodás ezzel nem csupán környezetvédelmi kérdésként jelenik meg, hanem a mezőgazdaság és a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából is stratégiai területté válik.
Az elmúlt évek aszályai világossá tették, hogy a vízmegtartás nem halogatható feladat. A klímaváltozás hatásai már nemcsak a környezetet és a mezőgazdasági termelést érintik, hanem a gazdaság egészének teljesítményére is hatással lehetnek.
A tervezetben 40 milliárd forintot különítenének el klímavédelmi és vízvisszatartási feladatokra, amelynek 87,5 százaléka beruházási és fejlesztési célokat szolgálna. További 37 milliárd forint jutna a víziközművekkel és a vízgazdálkodással összefüggő térségi fejlesztésekre, az öntözésfejlesztésre pedig 9,6 milliárd forintot irányoznának elő.
A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz tervezett felhasználása is jelentősen emelkedhet: a 2026-ra várható 49,2 milliárd forint után 2027-ben már 221,2 milliárd forinttal számolnak. A program nem kizárólag vízügyi beruházásokat finanszíroz, hanem más környezeti és energiahatékonysági célokat is támogat.
A vízmegtartási fejlesztések között szerepelhet a csatornák és zsilipek helyreállítása, valamint a vízpótlási lehetőségek bővítése. A gazdálkodókat két, összesen 6,6 milliárd forintos keretű vízprémium-felhívás is segítheti; a támogatási kérelmek benyújtása a tervek szerint 2027 második negyedévében kezdődhet.
A források nagysága mellett a felhasználás módja is számít
A szakértők szerint az agrártámogatásoknál nem pusztán a rendelkezésre álló források nagysága számít, hanem az is, hogy mire fordítják azokat. Az általános területalapú támogatások mellett nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a vízgazdálkodásnak, a precíziós gazdálkodásnak, a talajvédelemnek, a hatékonyság javításának és a biodiverzitás megőrzésének.
A fenntarthatóság szempontjából az egyik legfontosabb változás, hogy a költségvetésben látható súlyt kap az alkalmazkodás és a vízmegtartás. Az elmúlt évek aszályai világossá tették, hogy ez már gazdasági és versenyképességi kérdés is – mondta Cserép András, a K&H fenntarthatósági vezetője. A szakember szerint a vízügyi, energetikai és közlekedési infrastruktúrára szánt források kedvező irányt jeleznek, de a fenntarthatósági szempontok bemutatását részletesebbé és átfogóbbá kell tenni. Azt is mérni kellene, hogy az egyes beruházások pontosan milyen környezeti célokat szolgálnak, és milyen eredményeket hoznak.
Százmilliárdok energetikai fejlesztésekre
Az energetikai infrastruktúra korszerűsítése szintén fontos szerepet kap a 2027-es tervekben. A kormány korábbi tájékoztatása szerint összesen 868 milliárd forintot fordítanának hálózatfejlesztésre, szélenergiára, energiatárolásra, geotermikus energiára és korszerű mérési rendszerekre. Az uniós fejlesztések keretében jövőre további 100 milliárd forint juthat az áramhálózat megerősítésére.
A beruházások mellett a lakossági energiahatékonyság javítása is cél. Az otthonkorszerűsítési program a tervek szerint már 2027-ben 30 ezer családnak nyújthat támogatást hőszigetelésre, nyílászárócserére és korszerűbb fűtési megoldásokra. A beruházások és az energiafogyasztás mérséklése együtt segíthetik a fenntarthatóbb energiarendszer kialakítását – a legolcsóbb energia ugyanis az, amelyet nem kell felhasználni – tette hozzá Cserép András.
A vasútfejlesztésre is több pénz juthat
A közlekedési infrastruktúra korszerűsítésére szánt források szintén jelentősen emelkedhetnek. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz tervezett felhasználása a 2026-ra várható 60,6 milliárd forintról 331,4 milliárd forintra nőhet 2027-ben. A program nem kizárólag vasúti beruházásokat finanszíroz, de a vasúti infrastruktúra korszerűsítése hozzájárulhat a közlekedés energiahatékonyságának javításához és a kibocsátások csökkentéséhez. Ehhez azonban nem elég a pályák és az infrastruktúra fejlesztése, a szolgáltatások megbízhatóságát és versenyképességét is javítani kell.
A költségvetési tervezet fenntarthatósági szempontjainak részletesebb bemutatását a Költségvetési Tanács is szorgalmazza. A szakértők szerint ebben a zöld költségvetési módszertan alkalmazása jelenthetne előrelépést. Egy egységes és átlátható értékelési rendszer megmutathatná, hogy az egyes költségvetési intézkedések milyen környezeti célokat szolgálnak, illetve milyen kedvező vagy kedvezőtlen hatásaik vannak. Így a zöld költségvetés teljesítményét nemcsak az elköltött milliárdok, hanem a ténylegesen elért eredmények alapján is meg lehetne ítélni.
