Közzétették az emberiségre leselkedő legfőbb veszélyek listáját
A mesterséges intelligencia és a nukleáris fegyverek 2100-ig akár az emberiség fennmaradását is veszélybe sodorhatják, a The Lancet orvosi folyóirat új globális jelentése szerint. A kutatók 17 súlyos egészségügyi fenyegetést vetettek össze közös mércével, hogy megmutassák a döntéshozóknak, hol lehet a legtöbb egészséges életévet megmenteni a következő 75 évben.
A Christopher J. L. Murray és társelnökei által vezetett bizottság 204 országra és területre modellezte az emberiséget fenyegető legnagyobb veszélyeket 2025 és 2100 között. A piramis csúcsára két, az emberiség kihalásával is fenyegető veszély került – a nukleáris konfliktus és a mesterséges intelligencia –, míg alattuk 15 olyan katasztrofális fenyegetés sorakozik, amelyek a jelenlegi trendek folytatódása esetén egyenként is legalább egymilliárd elvesztett egészséges életévet okoznának a század végéig.
Hogy a klímaváltozást, az elhízást vagy éppen egy atomháborút egyetlen skálán lehessen mérni, a jelentés a várható kumulatív elkerülhető DALY mutatót használja. Egy DALY egy évvel korábbi halált vagy egészségkárosodásban leélt évet jelent. A milliárdos számok nem a teljes várható pusztítást mutatják, hanem egy valószerű legrosszabb és valószerű legjobb forgatókönyv közötti különbséget.
A nukleáris konfliktusnál 9,35 milliárd elkerülhető DALY szerepel, az AI-kockázatoknál pedig 10,4 milliárd, miközben az elhízásnál 23,1 milliárdot látunk. Az AI esetében a kutatók a biológiai fegyverek fejlesztését, a kritikus infrastruktúrák elleni támadásokat és a kontrollvesztést vizsgálták. A szuperelőrejelzők medián becslése 2,1%-ra tette egy AI-katasztrófa esélyét 2100-ig, míg a megkérdezett AI-kutatók ezt 12,0%-ra becsülték.
A nukleáris csapásváltás a közvetlen pusztítás mellett a felső légkörbe kerülő korom révén évekre lehűtené a bolygót, és összeomlasztaná a mezőgazdaságot. A jelentés megállapítása szerint egy atomháború várható egészségügyi terhének legnagyobb részét, 2,97 milliárd DALY-t a szubszaharai Afrika szenvedné el, amelynek egyetlen atomfegyvere sincs.
A következő 75 év legnagyobb egészségügyi veszteségeit mégis a lassú társadalmi és anyagcsere-folyamatok okozzák. Az elhízás, a rossz étrend és a mozgáshiány hármasa 23,1 milliárd elkerülhető DALY-val a világ 204 országából 154-ben az első számú fenyegetés. Utána az alacsony iskolázottság 16,1 milliárd, a jövedelmi egyenlőtlenség pedig 13,8 milliárd DALY-val következik.
A fejlett világ számára a demográfiai öregedés jelenti a legfontosabb tanulságot. Míg a születéskor várható globális élettartam 2025 és 2100 között 8,65 évvel emelkedik, az egészségben eltöltött várható élettartam csak 5,69 évvel nő, így az emberek átlagosan közel három évvel többet töltenek krónikus betegségben életük végén.
A Közép-Európa, Kelet-Európa és Közép-Ázsia régióban az elhízás áll az első helyen 967 millió elkerülhető DALY-val, ezt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatok követik 404 millióval, majd a rossz mentális egészség 361 millióval és a nukleáris konfliktus 351 millióval.
A bizottság három konkrét lépést javasol: fenyegetésekre felkészült egészségügyi rendszerek kiépítését, az áttörést hozó innovációk finanszírozásának növelését, valamint egy évente frissülő globális fenyegetésmonitor felállítását, amelynek megállapításait közvetlenül a pénzügyminiszterek és nemzetbiztonsági döntéshozók elé szánják.
