Merész hiánycélt tűztek ki 2027-re: komoly vizsga vár a magyar gazdaságra
A kormány 2027-ben a GDP 4,9 százalékára szorítaná le az államháztartás hiányát – jelentette be Magyar Péter. A vállalás több ezer milliárd forintos nagyságrendű kiadási és adópolitikai változással párosul, ami komoly költségvetési feladatot jelent.
Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának igazgatója szerint az 5 százalék alatti cél kijelölése fontos jelzés a pénzügyi piacoknak, egyben fegyelmező erővel hathat a költségvetési politikára. Ha a vállalás nem teljesül, az a befektetői bizalom megingásán keresztül a forintot és az állampapírpiacot is gyengítheti, és az euróbevezetés iránti bizalmat is ronthatja.
A bejelentett tervek jelentős többletkiadásokkal járhatnak: a családi pótlék megduplázása, a mediánbér alatti keresetek adóterheinek csökkentése, a minimálnyugdíjak emelése, a nyugdíjasoknak szánt juttatások bővítése, valamint az ágazati béremelések és az egészségügyi kiadások növelése szerepel köztük. Emellett a gyermekvédelem támogatásának emelése, az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás mérséklése és a Budapesti Közlekedési Központ támogatásának növelése is napirenden van.
Árokszállási számításai szerint ezek az intézkedések együttesen mintegy 2100 milliárd forinttal növelhetik a költségvetési hiányt, illetve ennyi többletforrást hagyhatnak a gazdaság szereplőinél. A kiadások bővítése önmagában még nem feltétlenül jelent problémát, a kérdés az, hogy a kormány milyen bevételekkel és megtakarításokkal teremti meg a fedezetet.
A bevételi oldalon a vagyonadó bevezetése, a dohánytermékek adójának emelése, a nagyobb árbevételű vállalatok társasági adójának növelése, az innovációs járulék emelése, a cégautóadó átalakítása, a bányajáradék emelése és a reklámadó újbóli bevezetése szerepel a tervek között. Az elemző szerint ezek önmagukban várhatóan nem teremtenek elegendő forrást a több mint 2000 milliárd forintos hiánynövelő hatás ellensúlyozására, ezért a kormány a korábban pazarlónak minősített állami működés visszaszorításából is jelentős megtakarításokat vár.
A bejelentés szerint 2027-ben 1500 milliárd forintos nagyságrendű megtakarítás érhető el a 2026-os kiadásokhoz képest. Ha ez ténylegesen megvalósul, az adóemelésekkel együtt már érdemben javíthatja a költségvetési egyenleget, a megtakarítások részletei azonban egyelőre nem teljesen ismertek.
Az elemző szerint több részlet is tisztázásra vár, amely érdemben módosíthatja a 2027-es hiányra vonatkozó becsléseket. Nem egyértelmű például, hogy sor kerül-e a 14. havi nyugdíj második heti részletének kifizetésére, az energiacégeket terhelő adók esetében pedig kérdés, hogy a kilátásba helyezett változtatások a már meglévő terheken felüli többletbevételt jelentenek-e.
Az MBH Bank elemzése szerint a hiány a 2026-ra várt, mintegy 7,2 százalékos GDP-arányos szintről intézkedések nélkül is 6–6,5 százalék közé mérséklődhetne 2027-ben. A bank a bejelentések előtt 5,3 százalékos hiányt várt 2027-re, ezen az előrejelzésen egyelőre nem változtatott, a következő napokban érkező részletesebb információk azonban módosíthatják a várakozásokat.
A 4,9 százalékos cél kijelölése fontos üzenet a befektetőknek, a következő időszakban azonban nem pusztán a célérték lesz meghatározó, hanem az is, hogy a kormány milyen konkrét intézkedésekkel támasztja alá azt. A piacok számára a hiteles finanszírozási terv és a végrehajtás lehet a döntő tényező.
