Kanada biztosítást köt Trump ellen, de Kína nem váltja ki az amerikai piacot
Donald Trump amerikai elnök szerint Kanada három-négy héten belül bocsánatot kér, és visszavonja az amerikai vámokra válaszul bevezetett ellenvámjait. Mark Carney kanadai miniszterelnök néhány nappal később hangos nevetéssel reagált, amikor erről kérdezték, de jelezte, hogy Kanada kész jóhiszeműen tárgyalni.
Az Egyesült Államok szeptember 29-én életbe léptette a kanadai alkoholos italokra, egyes tejtermékekre és motorkerékpárokra vonatkozó importtilalmat, amely közel 1 milliárd dollár értékű árut érint. A jogalap az 1930-as amerikai vámtörvény ritkán használt 338. szakasza. A tilalom értéke eltörpül a két ország közötti, 872,3 milliárd dolláros 2025-ös áru- és szolgáltatáskereskedelem mellett, politikai jelentősége azonban nagy, mert Washington a legszorosabban integrált gazdasági partnerével szemben alkalmaz célzott korlátozást.
A mostani tilalom annak az eszkalációnak a folytatása, amely a tárgyalások augusztus 21-i összeomlásával kezdődött. Carney felfüggesztette a kereskedelmi egyeztetéseket, majd másnap életbe léptek az 50 százalékos amerikai vámok mintegy 20 milliárd dollárnyi kanadai árura. Szeptember 8-án Ottawa ugyanekkora értékű ellenvámokat vezetett be.
Kanada számára az alaphelyzet változatlan: az amerikai piac továbbra is meghatározó. Carney célja a nem amerikai export megduplázása a következő évtizedben, ami nem gyors leválási program, hanem kockázatcsökkentési stratégia. A kanadai gazdaság eközben sem mutat erős lendületet: a reál-GDP júliusban lényegében stagnált.
Az EU-szál felértékelődik: Ursula von der Leyen szeptember 16-án arról beszélt, hogy szeretné megnyitni az utat Kanada előtt az EU első társult tagjaként. Október végén Montrealban Kanada–EU-csúcstalálkozó lesz, ahol a felek szélesebb energetikai, ipari, digitális és politikai együttműködést jelenthetnek be.
A kínai nyitás valós, de korlátozott. Carney januárban Pekingben stratégiai partnerséget jelentett be Hszi Csin-pinggel. Kanada legfeljebb 49 ezer kínai elektromos autót enged be 6,1 százalékos vámmal, cserébe Kína a repcemag vámját mintegy 85 százalékról 15 százalék körülire csökkenti. A kanadai kormány közel 3 milliárd dollárnyi exportmegrendelést vár ettől.
A kanadai kivitel Kínába 2026 első félévében 30,1 százalékkal, 21,74 milliárd kanadai dollárra nőtt, ami 1997 óta a legmagasabb féléves érték. Az olajexport felfutásában fontos szerepe van a Trans Mountain-bővítésnek, amely napi 890 ezer hordóra növelte a vezeték kapacitását. Kína a kanadai export 5,24 százalékát vette fel 2026 második negyedévében, szemben az egy évvel korábbi 4,41 százalékkal. Ez növekedés, de nem rendszerszintű kiváltás.
Szeptember 4-én Kanadában újraindult a Kanada–Kína védelmi koordinációs párbeszéd, 2018 óta először. Ez inkább kommunikációs csatornanyitásként értelmezhető, mint katonai közeledésként.
Egy friss felmérés szerint az amerikaiak 64 százaléka úgy látja, hogy Trump túl messzire ment a védővámokkal. A Trump-kormányzat közben Kína ellen közös vámfalat szeretne építeni, amelyhez szüksége lenne az EU-ra és más nyugati partnerekre is.
A kereskedelmi nagyságrendek alapján nem az történik, hogy Kanada hátat fordít az Egyesült Államoknak. A változás inkább az, hogy Ottawa tudatosan több lábra áll. Trump vámháborúja ezt a folyamatot felgyorsítja, de nem önmagában hozta létre.
