Súlyos válság szorításában Franciaország: elfogyott a pénz a tüntetések lecsillapítására
Franciaországnak a romló államháztartási hiány, az egekbe szökő állampapírhozamok és az egyre szélesedő utcai tüntetések árnyékában kell elfogadtatnia a 2027-es költségvetését. A kormánynak úgy kell megnyugtatnia a kötvénypiacokat és a társadalmat a jövő tavaszi elnökválasztás közeledtével, hogy a korábbi válságokkal ellentétben most nincs pénzügyi mozgástere a lakosság lecsillapítására.
Roland Lescure pénzügyminiszter szerint Párizsnak bizonyítania kell a befektetők előtt, hogy Franciaország nem Európa „beteg embere”. A piacokat egyre jobban aggasztja a magas deficit, valamint az a tény, hogy a jövő áprilisi elnökválasztási felméréseket a szélsőjobboldali Marine Le Pen vezeti.
A gazdasági bizonytalanságot jól mutatja, hogy a tízéves francia állampapírok hozama a napokban negyedszázados csúcsra, 5 százalékra emelkedett, a német benchmarkhoz viszonyított hozamfelár pedig három hónap alatt megduplázódott. Némi fellélegzést csupán az jelentett a kormánynak, hogy a Moody’s a várakozásokkal ellentétben nem rontotta az ország hitelminősítését, amit Lescure a gazdaságba vetett bizalom jelének értékelt.
A pénzügyi nyomást a kiterjedt utcai tiltakozások is tetézik. A középiskolások oktatási körülmények miatti elégedetlensége mára a megélhetési válság és a kormányzati politika elleni, sokszor erőszakos tömegtüntetésekké nőtte ki magát. Míg 2019-ben a sárgamellényesek mozgalmát egy 17 milliárd eurós csomaggal sikerült leszerelni, a pénzügyminiszter elismerte, hogy most nincs forrás hasonló engedményekre, így a kormánynak kreatív megoldásokat kell találnia.
A kabinet közel-keleti importtal és a stratégiai tartalékok megnyitásával próbálja letörni az üzemanyagárakat. Emellett Sébastien Lecornu miniszterelnök engedményeket tett a diákoknak, amikor 15 ezer új egyetemi és szakképzési férőhelyet, valamint a felsőoktatásnak szánt ötéves, egymilliárd eurós pluszforrást jelentett be.
A költségvetési helyzet azonban továbbra is kritikus. Az államháztartási hiány tavaly a GDP 5,1 százaléka volt, idén pedig akár az 5,4 százalékot is elérheti. A jövő évre tervezett, 43 milliárd eurós kiadáscsökkentést és adóemelést tartalmazó megszorító büdzsé parlamenti átvitele a stabil többség hiányában rendkívül nehézkes. Bár az ellenzék folyamatosan módosítaná a javaslatot és elutasítja a megszorításokat, Lescure nem tart a parlamenti ellenállástól. A kormány kész bevetni az alkotmány 49.3-as cikkét, amellyel a Nemzetgyűlés megkerülésével is életbe léptetheti a költségvetést, amennyiben túlél egy borítékolható bizalmatlansági indítványt.
A politikai és gazdasági viharok ellenére a pénzügyminiszter optimista a belső tartalékokat illetően. Kiemelte, hogy a francia háztartások megtakarítási rátája negyvenéves csúcson, 17,9 százalékon áll, ami a fogyasztói bizalom helyreállása esetén jelentős gazdasági fellendülést indíthat el.
