Amiről senki nem beszél: a szakadék széléről fordultak vissza Kármánék
Az elmúlt hetekben a 2027-es költségvetés elemzése került a közbeszéd középpontjába. A vita fő kiindulópontja az volt, hogy a hiány visszavágása elegendő lehet-e az euróbevezetési elképzelésekhez. A költségvetés helyzetét azonban érdemes egy másik szempontból is megvizsgálni: milyen helyzetben van nemzetközi összevetésben a magyar állam gazdálkodása.
A kérdésre adott válasz kulcsfontosságú annak megítéléséhez, hogy a következő nagyobb globális felfordulásnál azon országok között leszünk-e, amelyeket fájdalmas válságba taszít a tőkepiac.
A helyzetet tovább élezi, hogy milyen nemzetközi környezetben született meg ez a költségvetés. Az év eleje óta látható jelek szerint idén a világban a kötvénypiac tölti be a rendőr szerepét: erre utalnak az Egyesült Államokban, Japánban, Nagy-Britanniában és legutóbb Franciaországban tapasztalt folyamatok is. Érezhetően egyre kisebb a befektetői tolerancia azon országok felé, amelyek nem veszik komolyan pénzügyeik rendbetételét, és ez a hozzáállás nem fog változni. A piacon csordaszellem uralkodik, és a leggyengébb láncszem bukik el a támadásnál.
Érdemes tehát egy nemzetközi kötvénybefektető szemszögéből megvizsgálni, hogyan láthatja Magyarország gazdasági helyzetét, milyen 2026-os költségvetési örökséget hagyott itt az előző kormány, és merre vitte azt tovább a 2027-es tervekkel az új.
