Veszélyes kiskapu nyílhat a magyar tőzsdén – a köztársasági elnökhöz fordult a TEBÉSZ
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) szerint érdemben gyengítheti a kisrészvényesek védelmét a Tőkepiaci törvény friss módosítása. Az új szabályok több esetben kivételt teremtenek a kötelező nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettség alól, illetve lehetőséget adnak annak halasztására. A szervezet ezért a köztársasági elnökhöz fordult, és azt kéri, hogy a törvényt ne írja alá, hanem küldje vissza az Országgyűlésnek átdolgozásra.
A TEBÉSZ bírálta az Országgyűlés által 2026. november 4-én elfogadott, T/961. számú törvényjavaslatot, amely „az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelme és megerősítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról” címet viseli. Kifogásolják, hogy a több jogszabályt érintő módosítás gyorsított eljárásban, előzetes társadalmi egyeztetés nélkül ment át a parlamenten, és a Tőkepiaci törvényt is érinti.
A szervezet szerint a módosítások olyan kivételeket és felmentési lehetőségeket vezetnek be, amelyek gyengítik a kötelező nyilvános vételi ajánlat intézményét. Ez a szabályrendszer eddig azt biztosította, hogy ha valaki egy tőzsdei társaságban 25 vagy 33 százalék feletti szavazati jogot szerez, a többi részvényes számára is vételi ajánlatot kelljen tennie, előre meghatározott árazási elvek alapján.
A TEBÉSZ különösen azt kifogásolja, hogy egyes esetekben a kötelező nyilvános vételi ajánlatot nem a befolyásszerzést követő 15 napon belül kellene megtenni, hanem akár hat hónapig is elhúzható lehet. Ez azért jelenthet érdemi kockázatot a kisbefektetőknek, mert a vételi ajánlatban szereplő minimális ár meghatározása nem a befolyásszerzés időpontjához, hanem a vételi ajánlat felügyeleti benyújtásának időpontjához igazodik. Míg egy 15 napos határidő esetén ez korlátozott piaci kockázatot jelent, hat hónapos időtávon már jelentősen megváltozhat a társaság részvényárfolyama és működési helyzete. A szervezet attól tart, hogy a halasztás időszaka alatt az új, jelentős részesedéssel rendelkező részvényes már gyakorolhatná irányítói jogait, miközben a kisebbségi részvényesek még nem kapnának lehetőséget arra, hogy kötelező vételi ajánlat keretében kiszálljanak a társaságból.
A közlemény több konkrét módosítást is kifogásol. Ezek közé tartozik, hogy bizonyos esetekben nem kellene alkalmazni a kötelező vételi ajánlatra vonatkozó szabályokat, ha a befolyásszerző fél vállalja, hogy hat hónapon belül a törvényi küszöb alá csökkenti befolyását, és erről 15 napon belül értesíti a felügyeletet. Problémásnak tartják azt is, hogy egyes alapkezelő-váltások esetében a befolyás megváltozása nem vonna maga után vételi ajánlattételi kötelezettséget, holott ez érdemi változást jelenthet a végső tulajdonosi vagy irányítási viszonyokban. A módosítás szerint az alapkezelő, az alap és a befektetők közötti egyes kapcsolatok önmagukban nem minősülnének összehangolt eljárásnak, ami gyengítheti annak számonkérhetőségét, ha több szereplő együttesen szerez vételi ajánlati kötelezettséget megalapozó befolyást.
Különösen aggályosnak tartják azt az átmeneti rendelkezést, amely bizonyos esetekben lehetővé tenné, hogy egy alap a korlátozás alá eső szavazati jogát is gyakorolja. Ez olyan helyzetekre vonatkozna, amikor a közgyűlési határozati javaslat például a céltársaság vagyonának elidegenítését vagy megterhelését érinti, illetve igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tag visszahívásáról, új tag megválasztásáról, vezető tisztségviselők felelősségéről vagy a beszámoló elfogadásáról szól. Ezzel egyes részvények a többiektől eltérő helyzetbe kerülnének, miközben korábban nem kellett kötelező vételi ajánlatot tenniük a kisebbségi részvényesek felé.
A TEBÉSZ szerint a módosítások ellentétesek a Tőkepiaci törvény befektetővédelmi céljaival, valamint az uniós tőkepiaci és kisbefektető-védelmi elvekkel, amelyek szerint a jelentős befolyást szerző befektetőnek méltányos kiszállási lehetőséget kell biztosítania a kisebbségi részvényesek számára. A szervezet ezért első lépésként a köztársasági elnökhöz fordult, és azt kéri, hogy az államfő ne írja alá a törvényt, hanem küldje vissza azt az Országgyűlésnek. Az újratárgyalás során ki kellene venni a törvényből azokat a rendelkezéseket, amelyek ellentétesek a kisbefektetői jogok védelmével.
