Hat feljelentés az EXIM korábbi ügyei miatt
Hat feljelentés történt eddig az EXIM korábbi ügyei miatt. A feljelentések részleteiről a bank nem tud kommunikálni, az érintett ügyletek teljes összege így is mintegy 1200 milliárd forint. Kiss Zalán elnök-vezérigazgató szerint a bank prudens működése nincs veszélyben: mindössze egy-egy ügylet miatt kellett pótlólagos céltartalékot képezni, mintegy 14 milliárd forint összegben. Tőkepótlásra vagy addicionális likviditás bevonására nem lesz szükség.
Hamarosan lezárul az átvilágítás
Júliusban indult az EXIM pénzügyi, jogi, céltartalék-képzési, operációs és döntéshozatali szempontú átvilágítása, amely a következő egy-két hétben fejeződik be. A vizsgálat a hitelportfólióra és a tőke minőségére is kiterjed.
Visszatérés az exporthitel-ügynökségi funkcióhoz
A bank hitelállománya megközelítőleg 3200 milliárd forint, amivel az EXIM az egyik legjelentősebb vállalatfinanszírozó Magyarországon; ez 2015 óta 350 százalékos növekedést jelent. A tőkeági kitettség 290 milliárd forint. Az exporthitel-ügynökségi létből fakadó kitettség 90 százalék feletti szintről 30 százalék környékére csökkent, mivel a Covid, a háború és más okok miatt felerősödtek a gazdaságélénkítő, valamint a kormány által preferált, túlnyomóan belföldi fókuszú programok.
Új hangsúly a kkv-szektoron és a beszállítókon
Kiss Zalán két fő célt említett: a kkv-szektor támogatását, hogy a cégek versenyképesek és innovatívak legyenek a külpiacra lépéshez, valamint olyan nemzetközi projektek támogatását, amelyek magyar beszállítókat, know-how-t és tudást csatornáznak be. A portfólió 87 százaléka eddig is a kkv-kat fedte le, ezentúl kifejezetten az exportképesség előszobájában lévő, illetve a már exportáló, de még nem elég erős vállalatokat segítenék. A nemzetközi exporthitel-ügynökségek gyakorlatát áttekintve a magyar EXIM a legszigorúbb a belföldi hányad elvárásában, ezt az átlaghoz közelítenék.
Együttműködés a kereskedelmi bankokkal és külföldi partnerekkel
Az EXIM nem kíván versenyezni a kereskedelmi bankokkal, elsősorban az államilag allokált forrás gyors kihelyezésére és a bankok hitelezési képességének támogatására fókuszál. Megkezdődött az egyeztetés a bankszövetséggel és a bankokkal a jövő évi finanszírozási programok paramétereiről. A múlt héten az EXIM 100 millió eurós zöldhitelkeret-megállapodást írt alá az Európai Beruházási Bankkal, amely olcsóbb finanszírozást nyújt a kkv-szektornak zöld beruházásokra. Szoros a kapcsolat a lengyel és a cseh EXIM-mel, ennek része az ukrajnai projektekben való esetleges részvétel is. Az EXIM Investen keresztül eddig 290 milliárd forintnyi tőkekihelyezés valósult meg.
A Demján Sándor Program és a jövő évi tervek
A 900 milliárd forintos Demján Sándor Programban az év utolsó hónapjára 90–95 milliárd forintnyi szabad keret maradt az EXIM-nél. A bank a beruházási és kapcsolódó forgóeszközhitelek kamatát 1 százalékponttal csökkentette, a felhasználási körből pedig kivette a nem új beruházásokat ösztönző elemeket. Egy nap alatt annyi igény érkezett be, amennyi lefedi a 93 milliárd forintos keretösszeget, több mint 100 igényléssel.
A jövő évi program meghirdetése januárban várható, az igényeket várhatóan februártól lehet benyújtani. A kampányszerű programokat kerülnék, a zöld eszközök finanszírozása kiemelt cél marad, a lízing pedig ugyanúgy elérhető lesz, mint a bankhitel. Kiss Zalán szerint várhatóan 70 milliárd forint körüli összeget fordítanak tőkefinanszírozásra, a jövő évi refinanszírozási hitelprogramok összege reálisan 400–500 milliárd forint körül lehet.
