Fordulat a magyar boltokban: kilábaltunk a válságból, de elhúzott mellettünk a régió
A magyar kiskereskedelmi forgalom szeptemberben és az év első kilenc hónapjában egyaránt 4,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez gyorsabb bővülést jelent a 2024-ben és 2025-ben mért 2,9 százalékos éves növekedésnél, jóllehet tavasz óta valamelyest lassult a tempó.
A szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint az elmúlt hónapokban az emelkedés és a visszaesés váltotta egymást, a hosszabb távú trend azonban továbbra is növekvő. A 2019-es szinthez viszonyítva jól látszik a 2020-as járványos visszaesés, az azt követő visszapattanás, majd az inflációs sokk okozta bezuhanás.
Szűkült a rés a fogyasztás és a bolti forgalom között
Az elmúlt évek egyik érdekes jelensége volt, hogy a háztartások fogyasztása tartósan gyorsabban bővült, mint a boltok forgalma. A legfontosabb tényező a fogyasztás szerkezetének átalakulása: a szolgáltatások aránya a háztartások hazai fogyasztási kiadásain belül a 2019-es 46,4 százalékról 2025-re 48,9 százalékra emelkedett, miközben a nem tartós termékek részaránya 39,6 százalékról 37 százalékra csökkent. A szolgáltatások előretörése különösen a járvány utáni időszakban volt látványos.
A szolgáltatások mellett a Temuhoz hasonló platformok megjelenése is jelentős volument vitt el a statisztikákban megjelenő webáruházaktól. Idén azonban a két mutató növekedési üteme már jóval közelebb került egymáshoz: a második negyedévben a háztartások fogyasztási kiadásainak volumene éves alapon 4,5 százalékkal nőtt, a szolgáltatások fogyasztása 4,2 százalékkal bővült, a kiskereskedelmi forgalom pedig az első kilenc hónapban 4,3 százalékos növekedést mutatott.
Behoztuk a lemaradást, de a régióban nem mi vezetünk
A magyar kiskereskedelmet a 2019-es teljesítményéhez mérve most valamivel jobban áll, mint az EU egésze, jelentős különbség azonban nincs. A visegrádi országokban alapvetően hasonló folyamatok játszódtak le, Lengyelország azonban látványosan különutas pályát járt be: ehhez hozzájárult az erős munkaerőpiac, a felhalmozott megtakarítások felhasználása és az állami intézkedések, köztük az alapvető élelmiszerek áfájának nullára csökkentése és az üzemanyagok áfájának 23-ról 8 százalékra mérséklése. A fogyasztást az ukrán menekültek érkezése is támogatta.
Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom 2022-es kiugrását jelentős visszaesés követte: a 2023-ban gyorsuló infláció és a reálkeresetek csökkenése 7,7 százalékos visszaesést okozott. A román, a bolgár és a horvát piacon sokkal gyorsabban nőtt a kiskereskedelem, mint itthon. Romániában elsősorban a háztartások jövedelmének emelkedése, Bulgáriában a lakossági vásárlóerő gyors felzárkózása támogatta a bővülést, Horvátországban a bérek és a foglalkoztatás növekedése mellett a turizmus is hozzájárult a bolti forgalomhoz.
Összességében a magyar kiskereskedelmet mára ledolgozta a járvány és az inflációs sokk okozta visszaesést, az elmúlt évek azonban jelentős növekedési lehetőségtől fosztották meg az ágazatot. Miközben a hazai boltok forgalma hosszú idő után ismét tartósabban emelkedik, több régiós versenytársunk jóval magasabb szintre jutott a járvány előtti állapothoz képest. A következő időszak nagy kérdése, hogy a javuló vásárlóerő képes-e tartós növekedést biztosítani, vagy a mostani élénkülés csupán a elvesztett évek utáni helyreállításnak bizonyul.
