Kötelezettségszegési eljárás indult a lakossági állampapírok adómentessége miatt
Az Európai Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak az államkötvények kedvezményes adózása ügyében. A Bizottság szerint a magyar állampapírokból származó kamatjövedelem szabályozása nincs összhangban a tőke szabad mozgását garantáló uniós és EGT-szabályokkal.
A kifogás lényege, hogy a magyar jog kedvezőbb elbánást biztosít a magyar állam által kibocsátott, lakossági célpiacra forgalomba hozott állampapíroknak: ezek kamatjövedelme mentes a személyi jövedelemadó alól, és szociális hozzájárulási adó sem terheli. Más EU- vagy EGT-államok által kibocsátott, illetve garantált kötvények jövedelme után viszont meg kell fizetni a magyar adókat. Ez a különbség a Bizottság szerint visszatarthatja a magyar megtakarítókat attól, hogy más tagállamok kötvényeibe fektessenek.
Hasonló ügyben már született elmarasztaló döntés
Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletág-vezetője felhívta a figyelmet, hogy az ügynek vannak előzményei: Portugáliával szemben korábban hasonló eljárás indult, és az Európai Unió Bírósága a tőke szabad mozgásával ellentétesnek minősítette az ilyen megkülönböztetést. Ha Magyarország nem rendezi a kifogásolt helyzetet, az ügy a bíróság elé kerülhet, ahol jogsértést állapíthatnak meg, ezt követően pedig pénzügyi szankció is jöhet: egyösszegű átalánybírság, illetve tartós jogsértés esetén napi kényszerítő bírság. A folyamat akár évekig elhúzódhat.
Hogyan adóznak ma a kamatjövedelmek?
A kamatjövedelem főszabály szerint 15 százalékos személyi jövedelemadó alá esik, emellett 2023. július 1. óta a legtöbb, nem tartós befektetési számlán tartott megtakarítási terméknél 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli, így a teljes közteher eléri a 28 százalékot. Kivételt jelentenek a 2019. június 1. után kibocsátott, lakossági célpiacra forgalomba hozott magyar állampapírok, amelyek kamata magánszemélyeknél mentes az SZJA alól, és szocho sem rakódik rá. Ez erős versenyelőny: 100 forint bruttó kamatból az állampapírnál 100 forint marad a befektetőnél, míg a bankbetéteknél csak 72 forint.
Mit tehet a kormány?
A Bizottság eljárásából nem következik automatikusan, hogy meg kell adóztatni a lakossági állampapírokat. Az egyik lehetőség, hogy Magyarország kiterjeszti a kedvezményt más EU- és EGT-államok által kibocsátott vagy garantált kötvényekre is, így a magyar papírok adómentessége fennmaradhatna. A másik út az adómentesség megszüntetése, legalább az új kibocsátások esetében, ez azonban visszaüthet az állam finanszírozási költségeire. Felmerülhet egy egységes, más befektetéseknél kedvezményesebb adókulcs is. Süli Szilvia, az RSM adóüzletágának menedzsere szerint a legéletszerűbb válasz az lehet, ha Magyarország az SZJA- és szochoszabályokban az EGT-államok által kibocsátott állampapírokra is kiterjesztené a magyar papírok jelenlegi adómentességét; erre az illetéktörvényben már van példa.
Mennyit buknának a befektetők?
Egy 10 millió forintos, egy évre szóló befektetésnél 5,5 százalékos bruttó kamatlábbal az éves bruttó kamat 550 ezer forint. Teljes adómentesség esetén a befektető 550 ezer forintot kap kézhez. 15 százalékos SZJA esetén az adó 82 500 forint lenne, a nettó kamat 467 500 forintra csökkenne. Ha a 15 százalékos SZJA mellé 13 százalékos szocho is társulna, a 28 százalékos adóteher 154 ezer forintot jelentene, így a befektető 396 ezer forintot kapna kézhez. Az 5,5 százalékos bruttó hozam így 5,5 százalékos nettó hozamnak felel meg adómentesség esetén, 15 százalékos kamatadónál 4,67 százalékot, 28 százalékos adótehernél pedig 3,96 százalékot jelent.
A TBSZ szerepe felértékelődhet
Ha a lakossági állampapírok adómentessége szűkülne, a tartós befektetési számla szerepe megnőne. Ma a széleskörű adómentesség miatt a TBSZ-nek nincs különösebb előnye, de ha a magyar állampapírok kamata is az általános adózási körbe kerülne, a TBSZ lehet az egyik legfontosabb védekezési eszköz. TBSZ-en 3 éven belüli feltörésnél 28 százalék, 3-5 év között 18 százalék adóteher van, 5 év után pedig adómentessé válik a befektetés.
Mi lesz a meglévő állampapírokkal?
A megindított eljárás egyelőre semmilyen adóváltozást nem okoz, a már meglévő magyar állampapírok kamata az aktuális szabályok szerint adózik. Politikailag és piaci szempontból a legkevésbé kockázatos megoldás az lenne, ha egy esetleges módosítás elsősorban az új kibocsátásokat érintené. Fajcsák Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha Magyarország elismeri az EGT-állampapírok hátrányosabb adóztatásának problémáját, azok, akik korábban más uniós vagy EGT-állam kötvénye után adót fizettek, megpróbálhatják visszakérni a befizetett összeget. Az ügyben a Pénzügyminisztériumhoz és az Államadósság Kezelő Központhoz fordultak kérdésekkel.
