Az Airbnb szerint nem a rövid távú lakáskiadás okozza a magyar lakhatási válságot
Az Airbnb friss elemzése szerint a rövid távú lakáskiadás csak marginális szerepet játszik a magyar lakáspiacon, gazdasági hatása viszont jelentős. A vállalat számításai szerint a tavaly legalább 120 éjszakára kiadott teljes lakások a mintegy 4,6 milliós lakásállománynak mindössze 0,12 százalékát tették ki. A cég hozzáteszi: ez önmagában nem bizonyítja, hogy egy lakás ténylegesen kikerült volna a hosszú távú bérleti piacról.
A vállalat a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva kiemeli, hogy Magyarországon mintegy 564 ezer üresen álló lakóingatlan található, ami a teljes lakásállomány közel 12 százaléka. Értelmezésük szerint ez több mint 99-szerese a gyakran használt Airbnb-szálláshelyek számának.
Régi és mélyebb probléma a lakhatási válság
Az elemzés szerint a magyar lakhatási megfizethetőségi probléma nem az elmúlt néhány évben alakult ki. A cég az Eurostat lakásárindexére hivatkozva azt írja, hogy 2015 és 2025 negyedik negyedéve között a magyarországi lakásárak 290 százalékkal emelkedtek, miközben a lakbérek 105 százalékkal nőttek 2015 óta.
A jelentés a probléma egyik fő strukturális okaként a lakásépítések tartósan alacsony szintjét azonosítja. 2025-ben mindössze 12 062 új lakás készült el Magyarországon, ami 9,3 százalékos visszaesést jelentett az előző évhez képest. Az építési engedélyek alakulása alapján az Airbnb arra is rámutat, hogy a 2008-as pénzügyi válság után a lakásépítés érdemben visszaesett, és azóta sem állt vissza a korábbi szintekre. Számításuk szerint a jelenlegi építési ütem mellett közel fél évszázadba telne annyi lakást felépíteni, amennyi ma üresen álló lakásként szerepel a statisztikákban.
Budapesten az Airbnb szerint különösen látványos az ellentmondás. A gyakran igénybe vett Airbnb-szálláshelyek száma 2019 óta stabil, miközben a fővárosi kínálati lakbérek 2025 decemberére 114 százalékkal haladták meg a 2015-ös szintet. A cég szerint a fővárosban több mint 160 ezer lakás áll üresen, ami Budapest teljes lakásállományának körülbelül 16 százaléka.
Nemzetközi példák a szigorítás ellen
Az Airbnb nemcsak magyar, hanem nemzetközi példákkal is alátámasztaná álláspontját. Egy korábbi elemzésére hivatkozva azt írja, hogy Amszterdamban és Barcelonában a rövid távú lakáskiadás szigorítása után jelentősen csökkent ugyan az Airbnb-szálláshelyek száma, de a hosszú távú lakbérek tovább emelkedtek. Amszterdamban 54 százalékkal, Barcelonában 24 százalékkal csökkent az Airbnb-szálláshelyek száma, miközben a hosszú távú lakbérek előbbiben 34, utóbbiban 37 százalékkal nőttek.
A vállalat elismeri, hogy a különböző városok és városrészek eltérő lakhatási és turisztikai kihívásokkal szembesülnek, ezért szerintük célzott, adatalapú szabályozásra van szükség.
Mennyit hoz a vendégfogadás?
2025-ben a magyarországi házigazdák mintegy 1,4 millió vendéget fogadtak. A vállalat becslése alapján ez 351 millió euróval járult hozzá Magyarország GDP-jéhez, és körülbelül 13 600 munkahelyet támogatott közvetlen, közvetett és indukált hatásokon keresztül. A becslés az IMPLAN input-output modelljén alapul.
Az Airbnb adatai szerint a magyarországi házigazdák mintegy 80 százaléka mindössze egy teljes ingatlant adott ki 2025-ben, egy átlagos házigazda éves bevétele pedig körülbelül 4600 euró volt. A vállalat belső felmérése szerint a megkérdezett magyar házigazdák 42 százaléka mondta azt, hogy a vendégfogadásból származó jövedelem segített neki abban, hogy továbbra is saját otthonában élhessen, 70 százalékuk pedig a növekvő megélhetési költségek fedezésére fordította a bevételt.
A vállalat becslése szerint a Magyarországon megszálló Airbnb-vendégek 2025-ben összesen több mint 438,9 millió eurót költöttek. A szállásdíjon felüli kiadások 38 százaléka vendéglátásra, 20 százaléka szórakozásra és kulturális programokra, 18 százaléka kiskereskedelemre, 14 százaléka napi élelmiszer-vásárlásra, 10 százaléka pedig helyi közlekedésre ment.
Arányos szabályozást kér a cég
Az Airbnb szerint a rövid távú lakáskiadás mára nemcsak turisztikai funkciót tölt be, hanem rugalmas szálláslehetőséget is biztosít azoknak, akik munka, tanulmányok, orvosi kezelés vagy átmeneti lakhatási helyzet miatt keresnek ideiglenes megoldást. A cég ezért tényeken alapuló párbeszédet és arányos szabályozást sürget, és úgy véli, hogy a szabályozásnak ott kell beavatkoznia, ahol ténylegesen lakhatási vagy turisztikai nyomás jelentkezik.
